A TheoDef szabadon szerkeszthető matematikai könyvtár, szabad licencű (CC-BY-SA 4.0) tartalommal. Matematikai tételeket, definíciókat, axiómákat gyűjt, a lapok címének meghatározására Gödel-számozást használ: minden szimbólumot egy számmal helyettesít, és összefűzi a kapott számokat. A Gödel-számozás előnye, hogy a következő számítás eredményeképpen kapjuk tetszőleges l hosszú x Gödel-számból az első n szimbólum, ha minden szimbólum kétjegyű: x/((10^{log10(x)}+1)-n) − x/((10^{log10(x)}+1)−(n−1), ami jelentősen megkönnyíti az (akár MI nélküli) gépi feldolgozást. Hátránya, hogy nehéz átlátni. A TheoDef, a legtöbb hasonló rendszerrel ellentétben, nem használ adatbázist, XML-ben vagy HTML-ben tárolja az adatokat. A kód szintén CC-BY-SA 4.0 licenc szerint használható fel, kivéve a Stack Overflow-ból vett kódrészleteket, amik CC-BY-SA 3.0 alatt.
A lapokat regisztrációval bárki szerkesztheti (lásd fentebb). Itt lehet bejelentkezni/regisztrálni (legalábbis itt kell elkezdeni). HTML-ismeret nem árt, elvégre HTML-lel kell formázni a tételeket.
Bármely formálisan felírható tételt szívesen veszünk. Ha nincs időd vagy energiád megadni a Gödel-számot, itt kérheted a címadást, addig is hozd létre valami ideiglenes címen, pl. 51364447*. Ezután akármely regisztrált felhasználó átnevezheti a következő URL begépelésével, értelemszerűen cserélve a paramétereket: https://zalan.withssl.com/hu/TheoDef/move.php?new_gnum=új cím&old_gnum=régi cím&summary=átnevezés indoklása. Törölni az ezen joggal rendelkezők tudnak (e weblap meglátogatásával: https://zalan.withssl.com/hu/TheoDef/delete.php?gnum=törlendő lap Gödel-száma), melyet itt lehet kérni. A helyreállításhoz a delete.php helyett az undelete.php-t lehet használni azonos szintaxissal.
*Ha átírjuk algebrai jelekre, a „temp” szó jön ki a változókból.
| Gödel-szám | Jelentés |
|---|---|
| 00 | nullás számjegy |
| 01 | egyes számjegy |
| 02 | kettes számjegy |
| 03 | hármas számjegy |
| ... | |
| 09 | kilences számjegy |
| 10 | nyitó zárójel |
| 11 | záró zárójel |
| 12 | összeadásjel |
| 13 | szorzásjel |
| 14 | hatványozásjel |
| 15 | mínuszjel |
| 16 | gyökvonás jele |
| 17 | logaritmus |
| 18 | szeparátor (a szokott jelölésrendszerben a vessző két szám között, pl. többváltozós függvényekben; emellett a vektorok koordinátáit is ez választja el) |
| 19 | tizedesvessző |
| 20 | egzisztenciális kvantor |
| 21 | kettőspont az „amire” értelemben |
| 22 | univerzális kvantor |
| 23 | Halmazba tartozást kifejező jel (pl. „x eleme a racionális számok halmazának”) |
| 24 | Nagyobb, mint |
| 25 | Kisebb, mint |
| 26 | logikai negáció |
| 27 | OR, halmazok uniója |
| 28 | AND, halmazok metszete |
| 29 | XOR |
| 30 | --> |
| 31 | = |
| 32–58 | szabadon választott változók |
| 59 | deriválásnál azt jelzi, mi szerint deriválunk, pl. dx/dt, ahol az első d a 99-es, a második ez |
| 60 | lépéselválasztó pontosvessző |
| 61 | | |
| 62 | { |
| 63 | } |
| 64 | := |
| 65 | tetszőleges halmaz |
| 66 | a prímszámok halmaza (ℙ), jelöléséből adódóan összetéveszthető a hatványhalmazzal, bár ezen némileg enyhít, hogy ebben a számozásban egyelőre nincs olyan |
| 67 | pozitív számok halmaza |
| 68 | természetes számok halmaza |
| 69 | egész számok halmaza |
| 70 | racionális számok halmaza |
| 71 | valós számok halmaza |
| 72 | a komplex számok halmaza |
| 73–90 | tetszőleges konstansok |
| 91 | szumma (három argumentummal bír, az első a változó és kezdeti értéke, a második a változó végső értéke, a harmadik pedig a kifejezés, amelyben a változó szerepel) |
| 92 | szinusz |
| 93 | koszinusz |
| 94 | ... |
| 95 | faktoriális (az argumentumot zárójelbe, elé kell teni) |
| 96 | abszolútérték-függvény (természetesen itt is zárójelbe kell tenni a paramétert) |
| 97 | vektor (zárójelbe kell utána tenni a koordinákat, ha használjuk azokat) |
| 98 | integráljel |
| 99 | a deriválást jelzi |
| Gödel-szám | Algebrai megfelelő |
|---|---|
| 00 | 0 |
| 01 | 1 |
| 02 | 2 |
| 03 | 3 |
| 04 | 4 |
| 05 | 5 |
| 06 | 6 |
| 07 | 7 |
| 08 | 8 |
| 09 | 9 |
| 10 | ( |
| 11 | ) |
| 12 | + |
| 13 | * |
| 14 | ^ |
| 15 | − |
| 16 | sqrt |
| 17 | log |
| 18 | , |
| 19 | , |
| 20 | ∃ |
| 21 | : |
| 22 | ∀ |
| 23 | ∈ |
| 24 | > |
| 25 | < |
| 26 | ¬ |
| 27 | ∨ |
| 28 | ∧ |
| 29 | XOR |
| 30 | → |
| 31 | = |
| 32 | a |
| 33 | b |
| 34 | c |
| 35 | d |
| 36 | e |
| 37 | f |
| 38 | g |
| 39 | h |
| 40 | i |
| 41 | j |
| 42 | k |
| 43 | l |
| 44 | m |
| 45 | n |
| 46 | o |
| 47 | p |
| 48 | q |
| 49 | r |
| 50 | s |
| 51 | t |
| 52 | u |
| 53 | v |
| 54 | w |
| 55 | x |
| 56 | y |
| 57 | z |
| 58 | A |
| 59 | d |
| 60 | ; |
| 61 | | |
| 62 | { |
| 63 | } |
| 64 | := |
| 65 | 𝕊 |
| 66 | ℙ |
| 67 | ℕ1 |
| 68 | ℕ0 |
| 69 | ℤ |
| 70 | ℚ |
| 71 | ℝ |
| 72 | ℂ |
| 73 | A2 |
| 74 | B2 |
| 75 | C2 |
| 76 | D2 |
| 77 | E2 |
| 78 | F2 |
| 79 | G2 |
| 80 | H |
| 81 | I |
| 82 | J |
| 83 | K |
| 84 | L |
| 85 | M |
| 86 | N |
| 87 | O |
| 88 | P |
| 89 | Q |
| 90 | R |
| 91 | sum |
| 92 | sin |
| 93 | cos |
| 94 | ... |
| 95 | ! |
| 96 | abs |
| 97 | v |
| 98 | ∫ |
| 99 | d |
A TheoDef ún. pontosságiszint-rendszert használ: bármely bekezdéshez (elméletileg akár szóhoz vagy karakterhez is) hozzárendelhető egy pontossági szint, amire aztán szűrni lehet: a legtöbb modern böngészőben a lap alján meg kellene jelennie egy szövegdoboznak, ahol megadható a maximális megjelenítendő pontossági szint. Útmutató:
| Pontossági szint | Jelentés |
|---|---|
| 0 | fejezetcímek |
| 1 | alapszinten érdeklődő olvasó számára összefoglaló/„fülszöveg” |
| 2 | a témát valamivel részletesebben, középiskolai dolgozathoz hasonló terjedelemben bemutató szöveg |
| 3 | hosszra egyetemi dolgozathoz hasonlítható |
| 4 | témáról szóló könyvhöz hasonlóan részletes |
<p class="accuracyx">Bekezdés szövege</p>
Inline, karakterekre akár:
<span class="accuracyx">Belső szöveg</span>
Úgy általában: egy taghez rendelt accuracyx class határozza meg a pontossági szintet.
{{x}} x-et dőltté teszi: x{{{x}} x-et vastagítja: x